A Beaufort-skála egy nemzetközileg elismert mérési rendszer, amelyet a szél sebességének mérésére használnak. A skála a 19. század elején, Sir Francis Beaufort brit tengerészeti kapitány nevéhez fűződik, aki először fejlesztette ki a szélsebesség objektív mérésének ezen módszerét.
A skála 0-tól (szélcsend) 12-ig (hurrikán) terjed, és mindegyik szint a szél hatását írja le a belvízeken/tengeren és a szárazföldön egyaránt. Tapasztalati úton teszi lehetővé a teljes szélerősség becslését olyan megfigyelt hatások alapján, mint például a fák lombjának mozgása vagy a hullámok magassága a tengeren,- a szárazföldi és tengeri tárgyakra kifejtett hatása által.
A hajózásban, különösen a vitorlázásban, előszeretettel használják a Beaufort skálát , amely kulcsfontosságú eszközzé vált a szélviszonyok értékelésében és a navigációs döntések meghozatalában egyaránt.
A Beaufort skála a 19. század elején került kifejlesztésre a brit tengerészeti kapitány, Sir Francis Beaufort által, akinek célja egy egységes rendszer létrehozása volt a tengeri szél erősségének mérésére.
Beaufort kapitány rendszere először 1805-ben került alkalmazásra a brit flotta királyi haditengerészetnél, és a 19. század közepére széles körben elfogadottá vált. A skála eredetileg 13 szintből állt (0-12), amelyek leírták a szél hatásait a hajók vitorlázatára vonatkozóan.
A 20. században a skála tovább fejlődött, és ma már nemzetközileg elismert eszközzé vált a meteorológiában és a a hajószásban egyaránt, valamint fontos szerepet játszik a szélsebesség objektív és általánosan érthető mérésében is.
A Beaufort-skála a szél fizikai hatásainak megfigyelésén alapul, melynek célja a környezetben tapasztalható hatások értelmezése.
A skála 0-tól 12-ig terjed, ahol a 0 a szélcsendet, a 12 pedig a hurrikán erejű szelet jelenti. Mindegyik szint specifikus jellemzőket ír le, amelyek a szél hatásait mutatják be mind a vízen, mind a szárazföldön.
Például, a 3-as szint az "enyhe szellő" vagy "gyenge szél", ami 12-19 km/h sebességet jelent,- amikoris a levelek és a kisebb ágak mozogni kezdenek.
Ezzel szemben a 9-es szint "heves vihart" jelent, 75-88 km/h sebességgel, amikor a kisebb épületekben már károk is keletkezhetnek.
A skála használatakor a megfigyelések alapján becsülhető a szél sebessége, így segítve a biztonságos navigációs döntések meghozatalában a hajós és nem hajós társadalmat.
A Beaufort-skála egy elképesztően gyakorlatias eszköz, amely segít a szélsebesség becslésében, akár szabad szemmel, akár műszerek nélkül is alkalmazható.
A Beaufort-skála a hajózás egyik kulcseleme, amely elősegíti a navigációs döntések meghozatalát és a biztonságos utazást mindenki számára.
A vitorlázás során a szélsebesség nem csak a vitorlák beállítását befolyásolja, de a hajó sebességét és a hajózás irányát is. Segít a hajósoknak meghatározni, hogy mikor kell a vitorla felületét csökkenteni vagy mikor érdemes a motor segítségét is igénybe venni.
A motoros hajózásban a szélsebesség és az irány pedig nem csak a hajó stabilitására van hatással, hanem a sebességére és üzemanyag-fogyasztására is. Továbbá, segítségével a hajósok azt is eldönthetik, hogy biztonság körülmények között képesek kihajózni, vagy jobban teszik, ha kikötnek,- a szél erősségének és irányának függvényében.
A skála a hajózás oktatásában is fontos szerepet játszik, hiszen a hajósoknak meg kell tanulniuk, hogyan értelmezzék és alkalmazzák a szélviszonyokat a navigációs döntéseikben.
Beaufort-skála 1 |
|
Leírás | Szellő |
km/h | 1-5 |
Csomó | 1-3 |
Tengeri jellemzők | Fodrozódó tenger, lapos hullámfodrok jelennek meg, gerincükön nincsenek hullámtarajok |
Szárazföldi jellemzők | Füst megmutatja a szél irányát |
Beaufort-skála 2 |
|
Leírás | Enyhe szél |
km/h | 6-11 |
Csomó | 4-6 |
Tengeri jellemzők | Rövid, kifejezett alakú hullámok, áttetsző, át nem bukó hullámcsúcsok |
Szárazföldi jellemzők | Az arcot érintő szél, levelek zizegnek |
Beaufort-skála 3 |
|
Leírás | Gyenge szél |
km/h | 12-19 |
Csomó | 7-10 |
Tengeri jellemzők | Erősebb hullámocskák, a hullámcsúcsok kezdenek pezsegni, a pezsgés áttetsző színű, elszórtan fehér habtarajok is előfordulnak |
Szárazföldi jellemzők | Zászlók lengenek |
Beaufort-skála 4 | |
Leírás | Mérsékelt szél |
km/h | 20-28 |
Csomó | 11-16 |
Tengeri jellemzők | A jól kialakult kis hullámok hosszabbá válnak, gyakoribbak a fehér tarajok |
Szárazföldi jellemzők | Port, leveleket emel a földről |
Beaufort-skála 5 |
|
Leírás | Élénk szél |
km/h | 29-38 |
Csomó | 17-21 |
Tengeri jellemzők | Hosszú, mérsékelt nagyságúkifejlett hullámok igen sok fehér hullámtarajjal, kevés permetfelhő is előfordulhat |
Szárazföldi jellemzők | Kis ágak mozognak, könnyű zászló lobog |
Beaufort-skála 6 |
|
Leírás | Erős szél |
km/h | 39-49 |
Csomó | 22-27 |
Tengeri jellemzők | Helyenként nagy hullámhegyek keletkeznek, a hullámokon mindenütt megjelenik a fehér taraj, permetfelhő is felléphet |
Szárazföldi jellemzők | Vastagabb ágak mozognak, drótok fütyülnek |
Beaufort-skála 7 |
|
Leírás | Mérsékelt vihar |
km/h | 50-61 |
Csomó | 28-33 |
Tengeri jellemzők | A hullámok feltornyosulnak és a gerincukről leszakadó víz a szélirányban kezd csíkokká rendeződni |
Szárazföldi jellemzők | Fák mozognak, gyaloglás nehéz |
Beaufort-skála 8 |
|
Leírás | Élénk vihar / Viharos szél |
km/h | 62-74 |
Csomó | 34-40 |
Tengeri jellemzők | Hosszan elnyúló, mérsékelten magas hullámok, a hullámgerincek tajtéktaraja vízpermetté válik, a szél irányában kól látható tajtékcsíkok jelennek meg |
Szárazföldi jellemzők | Kisebb faágak letörnek |
Beaufort-skála 9 |
|
Leírás | Heves vihar |
km/h | 75-88 |
Csomó | 41-47 |
Tengeri jellemzők | Magas hullámok, sűrű tajtékcsíkok a szél irányában, a hullámcsúcsok kezdenek felmagasodni, átbukni és tovagördülni. A vízpermet rontja a látási viszonyokat. |
Szárazföldi jellemzők | Kis károk épületeken |
Beaufort-skála 10 |
|
Leírás | Dühöngő vihar |
km/h | 89-102 |
Csomó | 48-55 |
Tengeri jellemzők | Hosszan elnyúló gerincű, nagyon magas hullámok, a szél irányába rendeződő sűrű tajtékcsíkok nagy kiterjedésű foltokat alkotnak, a tenger egész felszíne fehéressé válik, a tenger tombolása súlyossá, rombolóvá erősödik, a láthatóság erősen romlik. |
Szárazföldi jellemzők | Fák gyökereikkel együtt kiemelkednek, jelentős károk épületeken |
Beaufort-skála 11 |
|
Leírás | Szélvész |
km/h | 103-117 |
Csomó | 56-63 |
Tengeri jellemzők | Különösen óriási hullámok (a kis és középméretű kereskedelmi hajók időnként eltűnnek a hullámok között), a tenger teljes felszínét a szél irányában hosszan elnyúló habfoltok fedik, a hullámgerincek habtaraját a szél mindenütt tajtékká tépi szét, a láthatóság erősen csökken |
Szárazföldi jellemzők | Súlyos károk épületeken, infrastruktúrális problémák |
Beaufort-skála 12 |
|
Leírás | Orkán |
km/h | >118 |
Csomó | >64 |
Tengeri jellemzők | A levegőt tajték és vízpermet tölti meg, a tenger felszíne teljesen fehér a tajtéktól, a látási viszonyok nagyon erősen romlanak. |
Szárazföldi jellemzők | Teljes káosz, rendkívül súlyos károk, tenger felülete eltűnik |
Természetesen a meteorológusok is használják a Beaufort skálát a szélviszonyok meghatározására, hiszen az jelentősen befolyásolja a légköri mintázatokat, a hőmérsékletet, a csapadékot és más időjárási jelenségeket egyaránt. Hatással van a frontok és a viharok mozgására és a légköri nyomásra is.
Segítségével a meteorológusok érthető és közvetlen módon kommunikálhatják a várható szélviszonyokat a közönség felé, ami megkönnyíti megérteni és értelmezni az időjárás-előrejelzéseket és felkészülni a várható szélviszonyokra.
A skála szintén kulcsfontosságú a hajózás és más szabadtéri tevékenységek biztonsága szempontjából, hiszen segít a szél jellegét megbecsülni, illetve, hogy mikor éri el azt a pontot, amikor már túl veszélyes jelleget ölt.
Általában elmondható, hogy a Beaufort-skála szerint az enyhe szél (4-5 erősségű, 20-38 km/h) már problémákat okozhat a kisebb hajók számára, míg a heves szélvész (6 erősségű, 39-49 km/h) a nagyobb hajók biztonságos közlekedését is akadályozhatja.
A szárazföldön a Beaufort 8 (nagyon erős szél, 62-74 km/h) feletti szélsebesség során komoly károk keletkezhetnek az épületeken és a növényzetben, valamint veszélyt jelenthetnek a közúti közlekedésben is.
Használata segít az emberek számára egyértelművé tenni, hogy mikor éri el a szél azt a szintet, amikor már túl erőssé válik a biztonságos tevékenységek elvégzéséhez, illetve mikor van szükség óvintézkedésekre a szél okozta veszélyek elkerülése érdekében.
A Beaufort-skála használata a vitorlázásban létfontosságú a biztonságos navigáció és a hatékony vitorlabeállítás szempontjából.
Segít a vitorlázóknak megérteni az aktuális szélviszonyokat és előre látni a szél közelgő változásait.
A skála alsó szintjei (0-3), amikor a szélsebesség 19 km/h alatt van, gyakran ideálisak a kezdő vitorlázók számára, míg a közepes szintek (4-5, 20-38 km/h) a tapasztaltabb vitorlázóknak is kihívást jelentenek.
A Beaufort 6 (erős szél, 39-49 km/h) felett a vitorlázás veszélyessé válhat, ekkor vitorlacserére vagy a vitorla felületének a csökkentésre lehet szükség. A Beaufort-skála értelmezése segít a vitorlázóknak optimálisan beállítani a vitorlázatot az aktuális szélviszonyoknak megfelelően, wgít biztonságosan navigálni, valamint előre prognosztizálni a szél változásait a hatékony hajózás érdekében.
Mivel a skála a szél sebességét és erősségét jellemzi, így közvetlen hatással van a hajózásra.
A skála segítségével a hajósok meghatározhatják, hogy a jelenlegi szélviszonyok milyen hatással lehetnek a hajó sebességére, irányára és stabilitására egyaránt.
Például, a Beaufort 4 (mérsékelt szél, 20-28 km/h) feletti szélsebességek esetén a vitorlás hajósoknak le kellhet csökkenteniük a vitorla területét, hogy csökkentsék a hajó borulásának lehetőségét. A motoros hajósok számára a magasabb Beaufort-szintek nagyobb üzemanyagfogyasztással járhatnak, mivel a hajónak több energiára van szüksége a széllel szembeni haladáshoz.
Emellett a skála ismeretének birtokában meghozhatóak a szükséges előkészületek, mint például az útvonal-módosítások vagy mérlegelhetővé válnak a kikötési lehetőségek a rossz időjárási viszonyok esetén.
A skála alkalmazása a gyakorlatban számos esettanulmányban és példában jelenik meg.
A vitorlás versenyeken például a szervezők a verseny feltételeinek megítélésére használják. Ha a szélsebesség a Beaufort 6-os szint (erős szél, 39-49 km/h) felett van, a verseny gyakran elhalasztásra vagy lefújásra kerül a résztvevők biztonsága érdekében.
A hajózási oktatásban a Beaufort-skála használatát a hajózási döntések meghozatalához használják, például a vitorlák, vagy a hajó sebességének beállításához a tengeri szélviszonyoknak megfelelően.
A kereskedelmi hajózásban is használják a skálát a hajózási útvonalak és menetrendek tervezéséhez, figyelembe véve a várható szélviszonyokat az útvonalakon.
A Beaufort-skála, amelyet a 19. században Francis Beaufort dolgozott ki, napjainkra a hajózás alapvető eszközévé vált. Segít a hajósoknak meghatározni a vitorlázási feltételeket, előrejelezni a viharos szél és időjárás kialakulását, valamint optimalizálni az útvonaltervezést. Az ismerete és használata kulcsfontosságú a biztonságos és hatékony hajózás szempontjából.
A Balatonon, biztonságunk érdekében mindössze 3 vizuális jelzést fontos megtanulni.
Biztonságos hajózást kívánunk mindenkinek!
A legjobb élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat használunk, mint a cookie-k,- az eszközadatok tárolására és/vagy eléréséhez. Ha beleegyezik ezekbe a technológiákba, akkor olyan adatokat dolgozhatunk fel ezen az oldalon, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók. A hozzájárulás elmulasztása vagy visszavonása hátrányosan érintheti az oldal működését és problémát okozhat a böngészési élményben.