Kategória: Érdekességek

Beaufort skála: minden, amit tudni akartál, de nem merted megkérdezni!

A Beaufort-skála egy nemzetközileg elismert mérési rendszer, amelyet a szél sebességének mérésére használnak. A skála a 19. század elején, Sir Francis Beaufort brit tengerészeti kapitány nevéhez fűződik, aki először fejlesztette ki a szélsebesség objektív mérésének ezen módszerét.

A skála 0-tól (szélcsend) 12-ig (hurrikán) terjed, és mindegyik szint a szél hatását írja le a belvízeken/tengeren és a szárazföldön egyaránt. Tapasztalati úton teszi lehetővé a teljes szélerősség becslését olyan megfigyelt hatások alapján, mint például a fák lombjának mozgása vagy a hullámok magassága a tengeren,- a szárazföldi és tengeri tárgyakra kifejtett hatása által.

A hajózásban, különösen a vitorlázásban, előszeretettel használják a Beaufort skálát , amely kulcsfontosságú eszközzé vált a szélviszonyok értékelésében és a navigációs döntések meghozatalában egyaránt.

A Beaufort szélerősség skála története és eredete

A Beaufort skála a 19. század elején került kifejlesztésre a brit tengerészeti kapitány, Sir Francis Beaufort által, akinek célja egy egységes rendszer létrehozása volt a tengeri szél erősségének mérésére.

Beaufort kapitány rendszere először 1805-ben került alkalmazásra a brit flotta királyi haditengerészetnél, és a 19. század közepére széles körben elfogadottá vált. A skála eredetileg 13 szintből állt (0-12), amelyek leírták a szél hatásait a hajók vitorlázatára vonatkozóan.

A 20. században a skála tovább fejlődött, és ma már nemzetközileg elismert eszközzé vált a meteorológiában és a a hajószásban egyaránt, valamint fontos szerepet játszik a szélsebesség objektív és általánosan érthető mérésében is.

viharjelzés

Hogyan értelmezzük?

A Beaufort-skála a szél fizikai hatásainak megfigyelésén alapul, melynek célja a környezetben tapasztalható hatások értelmezése.

A skála 0-tól 12-ig terjed, ahol a 0 a szélcsendet, a 12 pedig a hurrikán erejű szelet jelenti. Mindegyik szint specifikus jellemzőket ír le, amelyek a szél hatásait mutatják be mind a vízen, mind a szárazföldön. 

Például, a 3-as szint az “enyhe szellő” vagy “gyenge szél”, ami 12-19 km/h sebességet jelent,- amikoris a levelek és a kisebb ágak mozogni kezdenek.

Ezzel szemben a 9-es szint “heves vihart” jelent, 75-88 km/h sebességgel, amikor a kisebb épületekben már károk is keletkezhetnek.

A skála használatakor a megfigyelések alapján becsülhető a szél sebessége, így segítve a biztonságos navigációs döntések meghozatalában a hajós és nem hajós társadalmat.

A Beaufort-skála egy elképesztően gyakorlatias eszköz, amely segít a szélsebesség becslésében, akár szabad szemmel, akár műszerek nélkül is alkalmazható.

erős szél

Alkalmazása a hajózásban

A Beaufort-skála a hajózás egyik kulcseleme, amely elősegíti a navigációs döntések meghozatalát és a biztonságos utazást mindenki számára.

A vitorlázás során a szélsebesség nem csak a vitorlák beállítását befolyásolja, de a hajó sebességét és a hajózás irányát is. Segít a hajósoknak meghatározni, hogy mikor kell a vitorla felületét csökkenteni vagy mikor érdemes a motor segítségét is igénybe venni.

A motoros hajózásban a szélsebesség és az irány pedig nem csak a hajó stabilitására van hatással, hanem a sebességére és üzemanyag-fogyasztására is. Továbbá, segítségével a hajósok azt is eldönthetik, hogy biztonság körülmények között képesek kihajózni, vagy jobban teszik, ha kikötnek,- a szél erősségének és irányának függvényében.

A skála a hajózás oktatásában is fontos szerepet játszik, hiszen a hajósoknak meg kell tanulniuk, hogyan értelmezzék és alkalmazzák a szélviszonyokat a navigációs döntéseikben.

 

A skála szintjei és jelentése 

Beaufort-skála 1

Leírás Szellő
km/h 1-5
Csomó 1-3
Tengeri jellemzők Fodrozódó tenger, lapos hullámfodrok jelennek meg, gerincükön nincsenek hullámtarajok
Szárazföldi jellemzők Füst megmutatja a szél irányát

Beaufort-skála 2

Leírás Enyhe szél
km/h 6-11
Csomó 4-6
Tengeri jellemzők Rövid, kifejezett alakú hullámok, áttetsző, át nem bukó hullámcsúcsok
Szárazföldi jellemzők Az arcot érintő szél, levelek zizegnek

Beaufort-skála 3

Leírás Gyenge szél
km/h 12-19
Csomó 7-10
Tengeri jellemzők Erősebb hullámocskák, a hullámcsúcsok kezdenek pezsegni, a pezsgés áttetsző színű, elszórtan fehér habtarajok is előfordulnak
Szárazföldi jellemzők Zászlók lengenek
Beaufort-skála 4
Leírás Mérsékelt szél
km/h 20-28
Csomó 11-16
Tengeri jellemzők A jól kialakult kis hullámok hosszabbá válnak, gyakoribbak a fehér tarajok
Szárazföldi jellemzők Port, leveleket emel a földről

Beaufort-skála 5

Leírás Élénk szél
km/h 29-38
Csomó 17-21
Tengeri jellemzők Hosszú, mérsékelt nagyságúkifejlett hullámok igen sok fehér hullámtarajjal, kevés permetfelhő is előfordulhat
Szárazföldi jellemzők Kis ágak mozognak, könnyű zászló lobog

Beaufort-skála 6

Leírás Erős szél
km/h 39-49
Csomó 22-27
Tengeri jellemzők Helyenként nagy hullámhegyek keletkeznek, a hullámokon mindenütt megjelenik a fehér taraj, permetfelhő is felléphet
Szárazföldi jellemzők Vastagabb ágak mozognak, drótok fütyülnek

Beaufort-skála 7

Leírás Mérsékelt vihar
km/h 50-61
Csomó 28-33
Tengeri jellemzők A hullámok feltornyosulnak és a gerincukről leszakadó víz a szélirányban kezd csíkokká rendeződni
Szárazföldi jellemzők Fák mozognak, gyaloglás nehéz

Beaufort-skála 8

Leírás Élénk vihar / Viharos szél
km/h 62-74
Csomó 34-40
Tengeri jellemzők Hosszan elnyúló, mérsékelten magas hullámok, a hullámgerincek tajtéktaraja vízpermetté válik, a szél irányában kól látható tajtékcsíkok jelennek meg
Szárazföldi jellemzők Kisebb faágak letörnek

Beaufort-skála 9

Leírás Heves vihar
km/h 75-88
Csomó 41-47
Tengeri jellemzők Magas hullámok, sűrű tajtékcsíkok a szél irányában, a hullámcsúcsok kezdenek felmagasodni, átbukni és tovagördülni. A vízpermet rontja a látási viszonyokat.
Szárazföldi jellemzők Kis károk épületeken

Beaufort-skála 10

Leírás Dühöngő vihar
km/h 89-102
Csomó 48-55
Tengeri jellemzők Hosszan elnyúló gerincű, nagyon magas hullámok, a szél irányába rendeződő sűrű tajtékcsíkok nagy kiterjedésű foltokat alkotnak, a tenger egész felszíne fehéressé válik, a tenger tombolása súlyossá, rombolóvá erősödik, a láthatóság erősen romlik.
Szárazföldi jellemzők Fák gyökereikkel együtt kiemelkednek, jelentős károk épületeken

Beaufort-skála 11

Leírás Szélvész
km/h 103-117
Csomó 56-63
Tengeri jellemzők Különösen óriási hullámok (a kis és középméretű kereskedelmi hajók időnként eltűnnek a hullámok között), a tenger teljes felszínét a szél irányában hosszan elnyúló habfoltok fedik, a hullámgerincek habtaraját a szél mindenütt tajtékká tépi szét, a láthatóság erősen csökken
Szárazföldi jellemzők Súlyos károk épületeken, infrastruktúrális problémák

Beaufort-skála 12

Leírás Orkán
km/h >118
Csomó >64
Tengeri jellemzők A levegőt tajték és vízpermet tölti meg, a tenger felszíne teljesen fehér a tajtéktól, a látási viszonyok nagyon erősen romlanak.
Szárazföldi jellemzők Teljes káosz, rendkívül súlyos károk, tenger felülete eltűnik
szél előrejelzés

Beaufort skála a meteorológiában: szélelőrejelzés

Természetesen a meteorológusok is használják a Beaufort skálát a szélviszonyok meghatározására, hiszen az jelentősen befolyásolja a légköri mintázatokat, a hőmérsékletet, a csapadékot és más időjárási jelenségeket egyaránt. Hatással van a frontok és a viharok mozgására és a légköri nyomásra is.

Segítségével a meteorológusok érthető és közvetlen módon kommunikálhatják a várható szélviszonyokat a közönség felé, ami megkönnyíti megérteni és értelmezni az időjárás-előrejelzéseket és felkészülni a várható szélviszonyokra.

Mikor túl erős a szél?

A skála szintén kulcsfontosságú a hajózás és más szabadtéri tevékenységek biztonsága szempontjából, hiszen segít a szél jellegét megbecsülni, illetve, hogy mikor éri el azt a pontot, amikor már túl veszélyes jelleget ölt.

Általában elmondható, hogy a Beaufort-skála szerint az enyhe szél (4-5 erősségű, 20-38 km/h) már problémákat okozhat a kisebb hajók számára, míg a heves szélvész (6 erősségű, 39-49 km/h) a nagyobb hajók biztonságos közlekedését is akadályozhatja.

A szárazföldön a Beaufort 8 (nagyon erős szél, 62-74 km/h) feletti szélsebesség során komoly károk keletkezhetnek az épületeken és a növényzetben, valamint veszélyt jelenthetnek a közúti közlekedésben is.

Használata segít az emberek számára egyértelművé tenni, hogy mikor éri el a szél azt a szintet, amikor már túl erőssé válik a biztonságos tevékenységek elvégzéséhez, illetve mikor van szükség óvintézkedésekre a szél okozta veszélyek elkerülése érdekében.

Beaufort-skála értelmezése a vitorlázásban

A Beaufort-skála használata a vitorlázásban létfontosságú a biztonságos navigáció és a hatékony vitorlabeállítás szempontjából.

Segít a vitorlázóknak megérteni az aktuális szélviszonyokat és előre látni a szél közelgő változásait. 

A skála alsó szintjei (0-3), amikor a szélsebesség 19 km/h alatt van, gyakran ideálisak a kezdő vitorlázók számára, míg a közepes szintek (4-5, 20-38 km/h) a tapasztaltabb vitorlázóknak is kihívást jelentenek.

A Beaufort 6 (erős szél, 39-49 km/h) felett a vitorlázás veszélyessé válhat, ekkor vitorlacserére vagy a vitorla felületének a csökkentésre lehet szükség. A Beaufort-skála értelmezése segít a vitorlázóknak optimálisan beállítani a vitorlázatot az aktuális szélviszonyoknak megfelelően, wgít biztonságosan navigálni, valamint előre prognosztizálni  a szél változásait a hatékony hajózás érdekében.

nagy hullámok

Hajózási döntéshozatal a skála segítségével

Mivel a skála a szél sebességét és erősségét jellemzi, így közvetlen hatással van a hajózásra.

A skála segítségével a hajósok meghatározhatják, hogy a jelenlegi szélviszonyok milyen hatással lehetnek a hajó sebességére, irányára és stabilitására egyaránt.

Például, a Beaufort 4 (mérsékelt szél, 20-28 km/h) feletti szélsebességek esetén a vitorlás hajósoknak le kellhet csökkenteniük a vitorla területét, hogy csökkentsék a hajó borulásának lehetőségét. A motoros hajósok számára a magasabb Beaufort-szintek nagyobb üzemanyagfogyasztással járhatnak, mivel a hajónak több energiára van szüksége a széllel szembeni haladáshoz.

Emellett a skála ismeretének birtokában meghozhatóak a szükséges előkészületek, mint például az útvonal-módosítások vagy mérlegelhetővé válnak a kikötési lehetőségek a rossz időjárási viszonyok esetén.

Beaufort-skála a gyakorlatban: esettanulmányok és példák

A skála alkalmazása a gyakorlatban számos esettanulmányban és példában jelenik meg.

A vitorlás versenyeken például a szervezők a verseny feltételeinek megítélésére használják. Ha a szélsebesség a Beaufort 6-os szint (erős szél, 39-49 km/h) felett van, a verseny gyakran elhalasztásra vagy lefújásra kerül a résztvevők biztonsága érdekében.

A hajózási oktatásban a Beaufort-skála használatát a hajózási döntések meghozatalához használják, például a vitorlák, vagy a hajó sebességének beállításához a tengeri szélviszonyoknak megfelelően.

A kereskedelmi hajózásban is használják a skálát a hajózási útvonalak és menetrendek tervezéséhez, figyelembe véve a várható szélviszonyokat az útvonalakon.

Zárószó

A Beaufort-skála, amelyet a 19. században Francis Beaufort dolgozott ki, napjainkra a hajózás alapvető eszközévé vált. Segít a hajósoknak meghatározni a vitorlázási feltételeket, előrejelezni a viharos szél és időjárás kialakulását, valamint optimalizálni az útvonaltervezést. Az ismerete és használata kulcsfontosságú a biztonságos és hatékony hajózás szempontjából.

viharjelzes Balaton

Viharjelzési fokozatok a Balatonon

A Balatonon, biztonságunk érdekében mindössze 3 vizuális jelzést fontos megtanulni. 

  1. Alapfokú viharjelzés: A sárga villogó fény nem villog.
  2. Elsőfokú viharjelzés: A sárga villogó fény percenként 45-ször villan fel.
  3. Másodfokú viharjelzés: A sárga villogó fény percenként 90-szer villan fel.

Biztonságos hajózást kívánunk mindenkinek!

Elolvasom

Milyen hajó jogosítvány kategóriák közül választhatsz, melyik hajós jogsi ( vízijártassági engedély) számodra a legmegfelelőbb?

Kevés ember van, akit nem kísért meg életében a gondolat, hogy hajózni kellene. Sokak már gyerekkorukban elkezdenek vitorlázni, vagy családi, baráti kapcsolatok révén kerülnek a hajózás közelébe. Mások felnőtt fejjel éreznek vágyat az iránt, hogy vízre szálljanak. 

Szinte naponta kapunk olyan telefonokat, ahol az érdeklődő szeretne hajós tanfolyamot elvégezni, de nem igazán tudja, hogy melyikre van szüksége, illetve melyiket kellene elvégeznie.

A Magyarországi szabályozás nagyon szerteágazó, egy laikusnak nehéz benne eligazodni. Ezzel az írással szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy könnyebben el tudd dönteni mire is van szükséged, ha hazai vizeinken szeretnél hajózni!

Tudod már, hogy milyen hajóval, hol szeretnél hajózni? 

Alapvetően az életkorunkból, a használni kívánt hajóból és a vízterületből kell kiindulnunk.

Csónakot 14 éves korunktól vezethetünk, ha többen tartózkodunk benne, akkor minden esetben vezetőt szükséges kinevezni, akinek viszont már 16 évesnek kell lennie. Tehát egyedül, „utas” nélkül 14 évesen már csónakázhatunk, viszont ha többen tartózkodnak benne, akkor egy 16. életévét betöltött személynek kell azt vezetnie és a felelősséget vállalnia.

Csónaknál többféle meghajtást különböztetünk meg: 

  1. emberi erővel hajtott, vagyis evezővel,
  2. széllel hajtott, vagyis vitorlás csónak,
  3. belső égésű motorral hajtott, vagyis benzines, dízel robbanómotorral működő,
  4. elektromos motorral hajtott.
motorcsónak vezetés

Mikor hajózhatunk jogosítvány –  vízijártassági engedély nélkül? 

Amennyiben:

  • a csónakunk testhossza nem haladja meg a 7 métert,
  • vitorlás csónak esetén a névleges vitorlafelület nem több, mint 10 m² és
  • nem használunk rajta 14.7 kw -nál (20 LE) nagyobb teljesítményű belső égésű vagy elektromos motort (védett vízterületen csak elektromos motor használható, pl.: Balaton, kivéve vitorlások),

akkor nem kell, hogy rendelkezzünk képesítéssel, hajós jogsival.

Az előbb említett hajók közül, ha egy paraméter is eltér, akkor már kell a képesítés.

Robbanómotorral hajtott csónakot, amennyiben a teljesítménye nem haladja meg a 14.7 kw-ot (20 LE) 17 éves kortól vezethetünk jogosítvány nélkül.

A fent leírt szabályok általában azokat érintik, akik tavakon szeretnének vitorlázni vagy pedig folyókon motorozni, jet ski-t vezetni.

A Balatonon, Velencei vagy Fertő tavon a jolle típusú vagy svertes, ritkább esetben kiel-es hajók, vitorlás csónakok használata során merül fel kérdésként, hogy kell-e hozzá képesítés.

A vitorlás csónakok között a mindenki által ismert kalóz típus a „vízválasztó”!

Amelyik hajónak a méretei annál kisebbek, ahhoz nem kell képesítés, az annál nagyobbakhoz viszont igen. A méretek alatt a testhosszt és a névleges vitorlafelületet kell érteni.

jet-ski jogosítvány

Hajó jogosítvány kategóriák

Egy hétköznapi, hobby hajósnak a képesítések/hajós jogsik világa – a magyar szabályozás szerint – a kedvtelési célú kishajóvezetői képesítéssel kezdődik.

A kedvtelési célú kishajóvezetői képesítés lehet:

    1. vitorlás vagy
    2. kisgéphajó, ismertebb nevén motorcsónak vezetésére jogosító is.
    3. kombinált

Az Európai standardnak megfelelően egy ilyen papírral maximum 20 méter hosszú és 12 személyes hajót vezethetünk kedvtelési célból, magyarán mondva a családunkkal, barátainkkal hajózhatunk ezzel az okmánnyal.

A kedvtelési célú hajóvezetői jogosítvány megszerzéséhez egy a Technológiai és Ipari Minisztérium által jóváhagyott képzési engedéllyel rendelkező hajósiskolához kell bejelentkezni (pl.: Hetényi Hajósiskola), ahol egy elméleti képzést követő gyakorlati oktatás után lehet hatósági vizsgát tenni.

Jelentkezni és az elméleti és gyakorlati tanfolyamot elvégezni már 17 évesen lehet, de gyakorlati vizsgát csak betöltött 18 éves kor után tehet a tanuló.

Fizetség ellenében végzett szolgáltatáshoz, gazdasági célra nem használhatjuk. Ahhoz hivatásos, kereseti célú képesítéssel kell, hogy rendelkezzünk.

vitorlás jogosítvány

Kinek érdemes hajós képesítést szereznie?

Amennyiben egyszerűen szeretnék rá válaszolni, akkor azt mondanám, hogy minden olyan embernek, aki szereti a vizet és valamilyen úszó eszközzel, készséggel szeretne rajta közlekedni.

Lehet szabályszerűen és az utasainkért felelősséget vállalva közlekedni egy csónakkal is képesítés nélkül, de ha szeretnénk nagyobb hajóval, kényelmesebben, hosszabb utakat is megtenni, akkor a fent leírt szabályokat figyelembe véve, szükségünk lesz a hajós jogsira.

Tapasztalataim szerint, akit egyszer komolyabban megfertőz a hajózás és kellő alázattal áll hozzá, az idővel nem elégszik meg egy kedvtelési képesítéssel, elindul a hivatásos belvízi vagy a tengeri hajózás felé. 

Mindkettőre létezik alternatíva a hazai szabályozásban.

A szolgálati célú kisgéphajó vagy hivatásos/kereseti célú kisgéphajó vezetői illetőleg vitorlás kishajó vezetői képesítés a következő állomás.

  1. Szolgálati célú hajóvezetői jogosítvány

Szolgálati célú képesítése a rendőröknek, tűzoltóknak, vízi mentőknek, vízügyi dolgozóknak és a hivatásos halőröknek van.

  1. Hivatásos/kereseti célú hajós jogsi

Kereseti célú képesítés azoknak kell, akik gazdasági célból hajóznak, pl.: vízi taxit üzemeltetnek vagy sétahajózással foglalkoznak.

A kishajós kategória után a „nagy hajós” világ következik, a 20 méter feletti és 12 főnél nagyobb befogadóképességű vízi járművek, amikről majd akkor lesz érdemes beszélni, ha a magyar szabályozás szinkronba kerül az európaival és végleg kialakult kategóriák lesznek újra.

hivatásos hajós képesítés

A kedvtelési és a hivatásos jogosítványok között van egy markáns különbség:

  • A kedvtelési okmányok az európai kontinens határain belül érvényesek, folyókon, tavakon és csatornákon,
  • a kereseti célúak azon a vízterületen használhatóak, ahova a tulajdonosuk vonalismereti vizsgával rendelkezik.
  1. Tengeri hajós jogosítvány

A belvízre érvényes képesítéseken kívül hazánkban tengeri hajóvezetői képesítés is szerezhető.

Négy kedvtelési kategóriát ismer a képesítési rendelet:

  • IV. osztályú 3 tengeri mérföldre érvényes,
  • III. osztályú 12 tmf-re érvényes,
  • II. osztályú 200 tmf-re érvényes és
  • I. osztályú korlátlan képesítést.

Mielőtt azonban belevágunk a tenger meghódításába, érdemes itthon stabil alapokat, kellő tudást összeszednünk a hajózás területén. Nem ajánlom az olyan képzéseket, ahol elméleti vizsgával, gyakorlati oktatás nélkül lehet jogosítványt szerezni.

A fokozatosság, a tapasztalatszerzés a hajózásban nagyon fontos, hiszen nemcsak magunkért, hanem másokért is felelősséget vállalunk. Ne legyünk könnyelműek, a képesítés is kell, de a valós tudás fontosabb!

Azok közül, akik még csak ismerkednek a hajózással vagy csak a gondolat fogalmazódott meg bennük, hogy hajózni szeretnének, sokan megkérdezik, hogy melyik képesítést válasszák!?

Én sohasem beszélem rá őket egyik vagy másik tanfolyam elvégzésére, inkább segítek eldönteni, hogy mire is van szükségük.

A Hetényi Hajósiskola statisztikái szerint a kedvtelési kombinált (vitorlás+motoros) képzést választják a legtöbben. Véleményem szerint ők teszik jól, hiszen olyan hosszú az élet és annyi felé juthatunk el, hogy sosem tudhatjuk, hogy melyikre lesz szükségünk!?

Érdemes egy tanfolyamon belül mindkettőt elvégezni és akkor nem lehet akadály egy jó vitorlázás a Balatonon vagy a Garda tavon, egy motorcsónakozás a Rajnán esetleg a Bódeni tavon.

Remélem ez az írás sikerül eligazodni a hajós képesítések egy részének rendszerében, ha mást nem az út elejét megmutatja!

 

Jó szelet és biztonságos hajózást kívánok!

 

Hetényi Tamás

Elolvasom
https://hetenyihajosiskola.hu/wp-content/themes/yachtsailing