Kategória: Hajózás

Milyen hajó jogosítvány kategóriák közül választhatsz, melyik hajós jogsi ( vízijártassági engedély) számodra a legmegfelelőbb?

Kevés ember van, akit nem kísért meg életében a gondolat, hogy hajózni kellene. Sokak már gyerekkorukban elkezdenek vitorlázni, vagy családi, baráti kapcsolatok révén kerülnek a hajózás közelébe. Mások felnőtt fejjel éreznek vágyat az iránt, hogy vízre szálljanak. 

Szinte naponta kapunk olyan telefonokat, ahol az érdeklődő szeretne hajós tanfolyamot elvégezni, de nem igazán tudja, hogy melyikre van szüksége, illetve melyiket kellene elvégeznie.

A Magyarországi szabályozás nagyon szerteágazó, egy laikusnak nehéz benne eligazodni. Ezzel az írással szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy könnyebben el tudd dönteni mire is van szükséged, ha hazai vizeinken szeretnél hajózni!

Tudod már, hogy milyen hajóval, hol szeretnél hajózni? 

Alapvetően az életkorunkból, a használni kívánt hajóból és a vízterületből kell kiindulnunk.

Csónakot 14 éves korunktól vezethetünk, ha többen tartózkodunk benne, akkor minden esetben vezetőt szükséges kinevezni, akinek viszont már 16 évesnek kell lennie. Tehát egyedül, „utas” nélkül 14 évesen már csónakázhatunk, viszont ha többen tartózkodnak benne, akkor egy 16. életévét betöltött személynek kell azt vezetnie és a felelősséget vállalnia.

Csónaknál többféle meghajtást különböztetünk meg: 

  1. emberi erővel hajtott, vagyis evezővel,
  2. széllel hajtott, vagyis vitorlás csónak,
  3. belső égésű motorral hajtott, vagyis benzines, dízel robbanómotorral működő,
  4. elektromos motorral hajtott.
motorcsónak vezetés

Mikor hajózhatunk jogosítvány –  vízijártassági engedély nélkül? 

Amennyiben:

  • a csónakunk testhossza nem haladja meg a 7 métert,
  • vitorlás csónak esetén a névleges vitorlafelület nem több, mint 10 m² és
  • nem használunk rajta 14.7 kw -nál (20 LE) nagyobb teljesítményű belső égésű vagy elektromos motort (védett vízterületen csak elektromos motor használható, pl.: Balaton, kivéve vitorlások),

akkor nem kell, hogy rendelkezzünk képesítéssel, hajós jogsival.

Az előbb említett hajók közül, ha egy paraméter is eltér, akkor már kell a képesítés.

Robbanómotorral hajtott csónakot, amennyiben a teljesítménye nem haladja meg a 14.7 kw-ot (20 LE) 17 éves kortól vezethetünk jogosítvány nélkül.

A fent leírt szabályok általában azokat érintik, akik tavakon szeretnének vitorlázni vagy pedig folyókon motorozni, jet ski-t vezetni.

A Balatonon, Velencei vagy Fertő tavon a jolle típusú vagy svertes, ritkább esetben kiel-es hajók, vitorlás csónakok használata során merül fel kérdésként, hogy kell-e hozzá képesítés.

A vitorlás csónakok között a mindenki által ismert kalóz típus a „vízválasztó”!

Amelyik hajónak a méretei annál kisebbek, ahhoz nem kell képesítés, az annál nagyobbakhoz viszont igen. A méretek alatt a testhosszt és a névleges vitorlafelületet kell érteni.

jet-ski jogosítvány

Hajó jogosítvány kategóriák

Egy hétköznapi, hobby hajósnak a képesítések/hajós jogsik világa – a magyar szabályozás szerint – a kedvtelési célú kishajóvezetői képesítéssel kezdődik.

  1. A kedvtelési célú kishajóvezetői képesítés lehet:

    1. vitorlás vagy

    2. kisgéphajó, ismertebb nevén motorcsónak vezetésére jogosító is.

    3. kombinált?

Az Európai standardnak megfelelően egy ilyen papírral maximum 20 méter hosszú és 12 személyes hajót vezethetünk kedvtelési célból, magyarán mondva a családunkkal, barátainkkal hajózhatunk ezzel az okmánnyal.

A kedvtelési célú hajóvezetői jogosítvány megszerzéséhez egy a Technológiai és Ipari Minisztérium által jóváhagyott képzési engedéllyel rendelkező hajósiskolához kell bejelentkezni (pl.: Hetényi Hajósiskola), ahol egy elméleti képzést követő gyakorlati oktatás után lehet hatósági vizsgát tenni.

Jelentkezni és az elméleti és gyakorlati tanfolyamot elvégezni már 17 évesen lehet, de gyakorlati vizsgát csak betöltött 18 éves kor után tehet a tanuló.

Fizetség ellenében végzett szolgáltatáshoz, gazdasági célra nem használhatjuk. Ahhoz hivatásos, kereseti célú képesítéssel kell, hogy rendelkezzünk.

vitorlás jogosítvány

Kinek érdemes hajós képesítést szereznie?

Amennyiben egyszerűen szeretnék rá válaszolni, akkor azt mondanám, hogy minden olyan embernek, aki szereti a vizet és valamilyen úszó eszközzel, készséggel szeretne rajta közlekedni.

Lehet szabályszerűen és az utasainkért felelősséget vállalva közlekedni egy csónakkal is képesítés nélkül, de ha szeretnénk nagyobb hajóval, kényelmesebben, hosszabb utakat is megtenni, akkor a fent leírt szabályokat figyelembe véve, szükségünk lesz a hajós jogsira.

Tapasztalataim szerint, akit egyszer komolyabban megfertőz a hajózás és kellő alázattal áll hozzá, az idővel nem elégszik meg egy kedvtelési képesítéssel, elindul a hivatásos belvízi vagy a tengeri hajózás felé. 

Mindkettőre létezik alternatíva a hazai szabályozásban.

A szolgálati célú kisgéphajó vagy hivatásos/kereseti célú kisgéphajó vezetői illetőleg vitorlás kishajó vezetői képesítés a következő állomás.

  1. Szolgálati célú hajóvezetői jogosítvány

Szolgálati célú képesítése a rendőröknek, tűzoltóknak, vízi mentőknek, vízügyi dolgozóknak és a hivatásos halőröknek van.

  1. Hivatásos/kereseti célú hajós jogsi

Kereseti célú képesítés azoknak kell, akik gazdasági célból hajóznak, pl.: vízi taxit üzemeltetnek vagy sétahajózással foglalkoznak.

A kishajós kategória után a „nagy hajós” világ következik, a 20 méter feletti és 12 főnél nagyobb befogadóképességű vízi járművek, amikről majd akkor lesz érdemes beszélni, ha a magyar szabályozás szinkronba kerül az európaival és végleg kialakult kategóriák lesznek újra.

hivatásos hajós képesítés

A kedvtelési és a hivatásos jogosítványok között van egy markáns különbség:

  • A kedvtelési okmányok az európai kontinens határain belül érvényesek, folyókon, tavakon és csatornákon,
  • a kereseti célúak azon a vízterületen használhatóak, ahova a tulajdonosuk vonalismereti vizsgával rendelkezik.
  1. Tengeri hajós jogosítvány

A belvízre érvényes képesítéseken kívül hazánkban tengeri hajóvezetői képesítés is szerezhető.

Négy kedvtelési kategóriát ismer a képesítési rendelet:

  • IV. osztályú 3 tengeri mérföldre érvényes,
  • III. osztályú 12 tmf-re érvényes,
  • II. osztályú 200 tmf-re érvényes és
  • I. osztályú korlátlan képesítést.

Mielőtt azonban belevágunk a tenger meghódításába, érdemes itthon stabil alapokat, kellő tudást összeszednünk a hajózás területén. Nem ajánlom az olyan képzéseket, ahol elméleti vizsgával, gyakorlati oktatás nélkül lehet jogosítványt szerezni.

A fokozatosság, a tapasztalatszerzés a hajózásban nagyon fontos, hiszen nemcsak magunkért, hanem másokért is felelősséget vállalunk. Ne legyünk könnyelműek, a képesítés is kell, de a valós tudás fontosabb!

Azok közül, akik még csak ismerkednek a hajózással vagy csak a gondolat fogalmazódott meg bennük, hogy hajózni szeretnének, sokan megkérdezik, hogy melyik képesítést válasszák!?

Én sohasem beszélem rá őket egyik vagy másik tanfolyam elvégzésére, inkább segítek eldönteni, hogy mire is van szükségük.

A Hetényi Hajósiskola statisztikái szerint a kedvtelési kombinált (vitorlás+motoros) képzést választják a legtöbben. Véleményem szerint ők teszik jól, hiszen olyan hosszú az élet és annyi felé juthatunk el, hogy sosem tudhatjuk, hogy melyikre lesz szükségünk!?

Érdemes egy tanfolyamon belül mindkettőt elvégezni és akkor nem lehet akadály egy jó vitorlázás a Balatonon vagy a Garda tavon, egy motorcsónakozás a Rajnán esetleg a Bódeni tavon.

Remélem ez az írás sikerül eligazodni a hajós képesítések egy részének rendszerében, ha mást nem az út elejét megmutatja!

 

Jó szelet és biztonságos hajózást kívánok!

 

Hetényi Tamás

Elolvasom

A vitorlás hajó típusok, részeik és felszerelésük 

A vitorlás hajó legfontosabb részeinek készségszintű ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságosan és magabiztosan hajózzunk. A hajózásnak van egy sajátos terminológiája ami azoknak az országoknak a nyelveiből alakult ki, akik a hajózás úttörői voltak, először indultak el a tengereken és óceánokon, hogy meghódítsák a még nem ismert világot!

Aki ezt a sajátos nyelvezetet ismeri mindenhol megérti magát a hajósokkal és be tud kapcsolódni egy hajó személyzetének a tevékenységébe. A “közös nyelv” leginkább a szavak kiejtésében és azok jelentésében érhető tetten nem pedig a leírásukban. Ebben a tanulóinknak szánt anyagban is biztosan található olyan szó, amit valaki másképpen ír le vagy úgy gondolja, hogy ebben a formában nem helyes! Gondoljunk csak a magyar nyelvben vízszintes vitorlarúdnak nevezett baumra, amit csak bumm-ként ismer mindenki, közben pedig írják baum-nak, boom-nak és bum-nak is.

Mivel ezt az anyagot főleg tanulóinknak szánjuk, akik többségében vitorlázni fognak, ezért a yachtok, “nagy hajók”, túra hajók vagy ahogyan Magyarországon hivatalosan nevezzük őket vitorlás kishajók legfontosabb fajtáival és azok részeivel fogunk foglalkozni!

 

 

 

VITORLÁS HAJÓK TÍPUSAI:

A magyar szabályozás szerint ezek a hajók maximum 20 méter hosszúak lehetnek és 12 fő befogadására alkalmasak. Elvonatkoztatva a jogszabályoktól a túrahajók, nagy vitorlások alatt azokat értjük, amelyek rendelkeznek felépítménnyel, egy család vagy egy baráti társaság képes vele túrázni, ami lehet akár egy napos vagy akár több hetes is. Típusok szerint léteznek:

 

Hagyományos túravitorlások:

A régebben épített hajót fából vagy vasból készítették, az újabbakat már rendszerint műanyagból. Jellemzőjük a nehéz, keskeny, “mélyen ülő” test, amin általában hosszú tőkesúly (angol neve: long kiel) található, ami a hajóhossz felén, háromnegyedén fut végig, a kormánylapát szinte a részét képezi, a hátsó végén függ. Vitorlázatuk gaffos vagy bermuda típusú.

bermuda vitorla háromszögletű, a modern hajótípusok egyik legnépszerűbb fajtája.

gaffos vitorla négyszögletű, a bermuda vagy háromszög vitorlával ellentétben nem csak első, hátsó és alsó éle van, hanem úgymond egy felső is, amit a “fej”, az alsó baumhoz hasonló vitorlarúd tart. Igazi klasszikusnak számít egy ilyen hajó, amit mindenki megnéz miközben elhalad mellette.

 

Családi túrahajók:

Ez a típus uralja a piacot. A nagy hajógyártók kivétel nélkül építik ezt a fajtát. Nagyok, kényelmesek és biztonságosak is. A hajó típusa egy, vagy több család, nagyobb baráti társaság minőségi időtöltését hivatottak elősegíteni.

 

Daysailer-ek:

Könnyű vagy közepes súlyú vitorlás hajók, melyek arra készültek, hogy 1-2 fős legénység is egyszerűen tudjon velük hajózni egy tavon vagy a tenger parti sávjában. Csak le kelljen futni a kikötőbe, gyorsan felszerelni és elkötni, ez a lényegük! Régebben az volt az elterjedt vélemény, hogy a daysailer-ek csak nappalra valók egy pár órás könnyed vitorlázásra, de most már a kategória rajongóinak igényeit figyelembe véve készítenek belőlük nagyobb, kényelmesebb, több luxussal felszerelt kiviteleket is, melyek komolyabb túrákra is alkalmasak. Vitorlázatuk általában egyszerű, tőkesúlyuk a vízterület sajátosságaihoz igazított.

Trailerezhető típusok:

Főleg azok körében elterjedt, akik szeretnek mindig újabb vízterületeket felfedezni és ehhez közúton könnyen szállítani a hajójukat, esetleg egy tavon tartják azt és időnként elhúzzák a tengerhez vagy egyszerűen nem rendelkeznek kikötőhellyel, hanem csak sólyázási lehetőségük van.

 

A sólyázáshoz egy a hajó súlyához és méretéhez megfelelő autó, egy hajószállító trailer és egy olyan vitorlás kell, amelynek a tőkesúlya vagy a svertje behúzható a hajótestbe. Az autó betolja a trailert a vízbe, a hajóval “ráállnak” és már ki is lehet húzni, utána oda viszik, ahová csak akarják.

Ezek a hajók általában a méretükhöz képest meglepően kényelmesek, az ismert, nagynevű hajógyártó cégeknek mind van ilyen kategóriájú hajójuk. Az utóbbi két évtizedben a lengyel hajógyárak felismerve az igényt erre a típusra elárasztották vele a piacot. Hajóik kitűnőek és árban alatta maradnak a nyugat- Európában gyártottaknak.

vitorlas tokesuly

Léteznek

  • svertes, vízballasztos (a hajó aljában lévő tartályba vizet szivattyúznak, ezzel növelve a stabilitását), illetőleg
  • emelhető tőkesúlyos (lift-kiel, manuálisan vagy hidraulikusan a hajó aljába emelik a kielt) vagy pedig
  • svert-kieles (rövid kiel és belőle csúszik ki egy hosszú svert) variációk. Lényegük az, hogy a svert (uszony, mely a hajó oldalra csúszásának csökkentésére szolgál) vagy pedig a tőkesúly (csökkenti az oldalra csúszást, mint a svert és a súlyával még stabilitást is ad a hajónak) részben, vagy egészben felhúzható legyen a hajótestbe, hogy a trailerre húzott hajó ezáltal vontatható lehessen közúton.

Sportos túraverseny hajók:

Ötvöződik bennük többféle képesség, alkalmasak egy kellemes túrára, mellette a versenyhajók manőverező képességével és sebességével bírnak. A hajótest kialakítása, a vitorlák formája és a tőkesúly alakja miatt hatékonyabbak egy átlagos túrahajónál. Népszerűek azok körében, akik a családi programokon kívül szeretik összemérni hajójuk és saját tudásukat másokéval, egy regatta keretein belül.

 

Egyedi építésű túrahajók:

A hajóépítésben végtelen a lehetőségek száma az anyag, a forma, a szerkezet, a meghajtás…stb. tekintetében. Sokaknak örömet okoz, ha maguk választhatják meg az épülő hajójuk paramétereit, mások nemcsak megválasztják és elkészíttetik, hanem saját maguk építik meg hajójukat. Egy ilyen hajó egyedi, értékes és ha még jó ízléssel és megfelelő szaktudással épült, akkor különleges látványt is nyújt!

 

A VITORLÁS HAJÓ RÉSZEI, VERETEI ÉS FELSZERELÉSEI:

 

A hajó részei tekintetében általánosságban elmondható, hogy a napjaikban elterjedt és széles körben használt vitorlás hajók bermuda rudazattal/vitorlázattal és fin-kiellel vagy svert-tel esetleg ezek kombinációjával svert- kiellel vannak szerelve.

 

A svert és a kiel (tőkesúly) szerepe is kettős, egyrészről a hajó stabilitását javítják, másrészről az oldalra való elcsúszását mérséklik. Nyilván a svert a stabilitást kevésbé segíti elő, mint a tőkesúly hiszen egy lap mely a hajótestből leengedhető vagy oda felhúzható de kellő gyakorlattal és a hajón tartózkodók összehangolt mozgásával egy sverttel szerelt hajó is kellő biztonságot tud nyújtani!

 

Alap tőkesúly formák:

 

Fin- kiel (szimpla):

A hajótest aljára függesztett, egyszerű tőkesúly. A versenyhajóké vékonyabb, könnyebb, a túrahajóké szélesebb, nehezebb. Sekélyebb vízekre való hajókat bulbás (magyar neve: kiszélesedő végű) vagy szárnyas tőkesúllyal látják el, hogy a merülésük ne legyen nagy, de stabilitásuk hasonló maradjon, mint a hosszúaké.

 

Bilge- kiel (dupla):

Azokat a hajókat látják el iker tőkesúllyal, amelyeket olyan partszakaszon kötnek ki, ahol apálykor annyira visszahúzódik a víz, hogy eldőlnének. Ezek a hajók miközben eltűnik alóluk a víz, “leülnek” a saját tőkesúlyaikra. Három ponton érintkeznek a mederrel innentől kezdve, két “lábukat” a kiel-ek adják, a harmadikat pedig a kormánylapát. Előnyük, hogy sekély vízben is lehet velük hajózni, tavakon partra való emelésüknél sem kell tárolókocsi. Hátrányuk a gyengébb vitorlázhatóság, melyet egyes gyártók a két kiel között leengedhető sverttel próbálnak meg javítani. A Balatonon is egyre többet látni, érdekes látványt nyújtanak a parton, téli pihenőjüket töltve.

 

Hosszú kiel (long kiel):

A hajóhossz felén, háromnegyedén fut végig, a kormánylapát szinte a részét képezi, a hátsó végén függ. Ma már kevésbé használatos, régen a fából épült hajókon így tudták megfelelően elosztani a súlyt a hajótesten. Jelenleg azokon a nyílt tengeri vízekre tervezett hajókon látni, ahol nagy hangsúlyt kap a stabilitás.

 

Hajó orr (head) típusok:

A hajó eleje és annak profilja alapján az orr négy alaptípusát különböztetjük meg:

 

  • függőleges,
  • előredőlt,
  • klipper típusú,
  • kanál alakú.

 

Hajó hátsó rész (tat) formák:

 

Hosszmetszetben négy alaptípusát különböztetjük meg:

 

  • „gömbölyded” (kerekded, közönséges),
  • hátradőlő (yacht-szerű),
  • csapott (tükrös) vagy
  • ívelt (kihajlított),

 

Vízszintes metszetben a három alaptípus:

 

  • kerekded,
  • ellipszis alakú és
  • csapott.

Ha a tat függőleges és vízszintes metszetben egyaránt csapott, akkor az azt lezáró síkot tükörnek nevezzük.

 

Orrkorlát:

Erős acélcsövekből készül, mely magában foglalhatja az orrbelépőt is. Innét indul ki a korlát vagy reling kötél és fut végig a hajó oldalán egészen a farkorlátig. A navigációs fények tartója (jobb zöld, bal vörös), melyeket a vitorlás kishajónak az alábbi módokon viselnie kell éjszaka:

 

  1. oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajó hossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni; ezek a fények szokásos fények lehetnek,
  2. egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy
  3. ha a kishajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.

 

Árbóc (rig):

A vitorlázat tartóoszlopa, jellemzően alumíniumból készül. A riget az állókötélzet tartja függőlegesen, formáját egyenesen. Tetejére széljelzőt (windex), navigációs fényeket és műszereket szerelnek.

 

Vízszintes vitorlarúd (baum):

Az árbóchoz csatlakozik, a nagyvitorla alsó élét tartja. A legtöbb hajón található lazy jack, melyet a baumra rögzítenek szegeccsel vagy a nutjába húznak bele. A lazy jack egy vászonból készült vitorla tartó, melyből felhúzzuk a vitorlát, majd a használat után belelapoljuk lehúzás közben.

 

Állókötélzet részei:

Az árbócot az állókötélzet tartja. Elől a forstag, egy erős drótkötél ami a hátradőlését akadályozza meg. Az orrverettől fut az árbóc tetejéig, vagy esetleg egy kicsit lejjebb csatlakozik hozzá. Azokon a hajókon kötik be lejjebb a forstagot, ahol fontos a teljesítmény, így görbíteni tudják az árbóc tetejét, ezáltal kilaposítva a vitorlát erősebb szelekben. Ilyenkor az árbóc közepe formál “D” alakot és feszíti laposra a nagy vitorlát. Alacsonyabb kötésű forstag esetén az orr vitorla mérete kisebb, mint a top riges vagy top génuás változatoknál.

Hátul az achterstag (egy vagy kettő erős drótkötél) tartja az árbócot, hogy előre ne boruljon. A fent írt árbócgörbítést az achterstag-gal követjük el, ahol ez állítható, mert vannak fix kivitelek is. A tatról fut egészen az árbóc tetejéig.

 

Alsó vagy baby vantni:

Az árbóc alsó részét tartja, oldalról. lehet egy vagy akár több is belőle mindkét oldalon.

 

Külső vantnik:

Az árbóc mindkét oldalán a deck-en (fedélzeten) található veretektől futnak a szálingok csúcsain keresztül egészen az árbóc tetejéig. Az árbóc fő oldalmerevítő kötelei. A vantnik lehetnek acélsodronyból és rod-ból is. A külső vantnikra a legtöbb hajón széljelző csíkokat szerelnek, melyek lényege, hogy nagyon könnyű anyagból (magnó szalag, ejtőernyő anyag, bőszeles vitorla anyag) legyen, hogy a legkisebb légmozgást is mutassa.

 

Szálingok:

A vantnikat támasztják, azok állásszögét nyitják, ezzel segítve az árbóc stabilitását.

 

Mozgó kötélzet részei:

Felhúzó kötelek (fallok: fock fall és grosz fall):

A vitorlák felhúzására és leeresztésére használjuk őket. Általában az árbóc belsejében futnak, annak tövénél lépnek ki és hátra vannak vezetve a cockpitba a könnyebb kezelhetőség végett.

Back stage-ek:

Az árbóc mindkét oldalán található merevítő kötél. Vitorlázás közben a szél felőli (luv oldal) back stage be van húzva, a szél alatti (lé oldal) laza. Általában az erős szélben használt hajók vannak back stage-el szerelve, ezáltal adva nagyobb oldaltartást az árbócnak.

Dirk (baum lift):

A baum végétől fut az árbóccsúcsba és onnét le a deckig, hogy állítani lehessen. Szerepe a baum megtartása, amíg a vitorla nincsen felhúzva. Vitorlázás közben a nagyvitorla átveszi a szerepét, addig a dirkre rá kell engedni.

Alba:

Célja a baum felemelkedésének megakadályozása. Lehet szerelni kötél áttétellel és létezik merev formában is.

Fockshot:

Az első vitorla állítását, áthúzását szolgálja egyik oldalról a másikra csapás váltás közben.

Grószshot:

A nagyvitorla szögét állító behúzókötél.

vitorla-tipus-1
vitorla-tipus-2

Vitorlás hajó alap vitorlázata:

 

A túrahajónkon mindig annyi féle vitorlának kell lennie, hogy bármilyen időjárási körülmények között biztonságosan tudjunk vele vitorlázni. Ezért rendelkeznünk kell egy nagy (grósz) vitorlával, melyen három reff sor található, hogy erős szél esetén csökkenteni tudjuk a felületét. A nagyvitorla hatékony használatához elengedhetetlen, hogy latnikkal, merevítőkkel legyen ellátva.

Mindig figyelni kell a latni zsákokat, mert ha sérültek könnyen elhagyjuk belőlük a merevítőket.  A grószhoz tartozzon egy annyi féle méretű és erősségű első vitorlából álló készlet, hogy azokat cserélgetve mindig az aktuális szélnek megfelelő lehessen fent.

Ezt a készletet kiválthatjuk egy reffelhető fock-kal (orrvitorla) de azt tudnunk kell, hogy a hatékonysága nem lesz olyan, mint a szélerősséghez megfelelő méretű vitorláé. A cserélhető első vitorlákat egy stagreiter nevű, általában rézből készült verettel rögzítjük a forstaghoz.

A feltekerhető fockot az első élén lévő élkötéllel fűzzük be a forstagon lévő alu profilba és húzzuk fel a felhúzó kötéllel más néven fock fallal. Az alu profil alul a deckhez közel egy dobba van rögzítve. A forstgra feltekert vitorlát a széllel ellentétes oldalon lévő fock shottal húzzuk ki és az előbb említett dobon található kötéllel húzzuk be.

Ez egy oda- vissza működő rendszer, mely ha jól üzemel, akkor egy évben egyszer kell felhúzni és egyszer le az első vitorlánkat. Egy jó hajós azért, hogy a napsugárzás ne tegye tönkre a használaton kívüli forstagra csévélt fockot, ellátja azt UV sugárzás elleni élvédővel.

A fock helyett nagyobb vitorlásokon génuát használnak, ami rátakar a nagy vitorlára. Míg a fock véget ér az árbóc előtt és általában az alsó éle “felhúzott”, addig a génua egy olyan nagyobb fock, ami az árbóc mögöttig ér, az alsó éle a deckkel majdnem párhuzamos és rátakar a grószra.

vitorla-tipus-3

Ezeken a vitorlákon kívül még számtalan fajta vitorlázat létezik, melyek használata nem része az alap képzésnek. A teljesség igénye nélkül, használunk:

  • spinakkert, blisztert (mindkettő bőszeles hátszélvitorla.),
  • genakkert (a spinakkerrel ellentétben nem szimmetrikus),
  • reachert (széles széltartományban használható, hátszeles vitorlázásra is alkalmas vitorla, amit könnyű ki- és betekerni. Gyenge szélben éles szögben lehet vele menni, míg erősebb szélben bírja a tompa meneteket is). Spinakkerrel általában hátszélben megyünk, génuával kreuzolunk, a reacher mindenhol jól teljesít, ezért az egyik legsokoldalúbban használható vitorla.
  • Code 0-t (kicsi vagy közepes erősségű szélben használják a tompább menetekben. Egy aszimmetrikus spinakker és egy laza első élű génua keresztezése.

A vitorlás fedélzet veretei, felszerelései:

 

  • deck: fedélzet,
  • cockpit: munkatér,
  • kajüt, kabin: a hajó belső tere.

 

A fedélzeten található a hajó irányítására szolgáló kormánykerék vagy a kormányrúd. Általában 32-34 láb hosszúságú hajóig kormányrúddal szerelik a hajókat, afölött kormánykerékkel. A kormány és a kajüt lejárata között van a grószshot bekötése, ami vagy egy ponton rögzül a decken vagy pedig egy sínen futó csigába van fűzve. A sínt travellernek vagy “lejtvágninak” hívjuk. Célja, hogy a grószshot segítségével hatékonyabban lehessen állítani a nagyvitorlát, jobban rá lehessen húzni a szélre!

 

  • Kikötőbika: a kikötőkötelek rögzítésére szolgál a hajótesten.
  • Kötélvezetők: a hajó fedélzetére futó kikötőkötelek vezetésére szolgál, megvédi a hajótestet az általuk okozott sérülésektől.
  • Műszerek: általában a kajüt cockpit felé eső falára, az árbócra vagy pedig kormánykerék esetén a kormányállásra szerelik őket. Ajánlott, hogy minden hajón legyen kompasz, ezen kívül GPS, radar….stb. Ezek jelenleg már egy képernyőn nézhetőek.
  • Csörlők (winch-ek): a hajó használatától és kialakításától függően kerülnek elhelyezésre a decken. Jellemzően a shotok kezelésére használt csörlőket a cockpit két szélén, a fallok vagy felhúzó kötelek könnyebb kezelésére szolgálókat a kajüt tető két oldalán, a lejáró mellett helyezik el.
  • Géniua (lee vagy luv) kocsik. A hajó két oldalán a fedélzeten sínek vannak rögzítve. A síneken futó kötélvezetők a fock és a génua állítható behúzópontjai, a shot kötelek által.
  • Horgonycsörlő, horgonykamra, orrveret: a hajó orrában található mindhárom. A horgony vagy kamrában van elhelyezve és kézzel lehet leereszteni az orrvereten keresztül vagy pedig egy elektromos csörlővel a hajó orrából. Utóbbi használata esetén a hajó motorjának mindig üzemelnie kell!
  • Bimini és sprayhood: a fedélzeten tartózkodók és a hajó védelmét szolgálja mindkét ponyva típus. Erős acélváz tartja őket és rögzíti a deckhez. Használaton kívül összecsukhatóak vagy a fedélzetre hajthatók. A bimini a cockpit felett található, a sprayhood a kajüt tetején helyezkedik el, védve a lejárót a naptól és a víztől.
  • Fürdőlétra: a hajóról történő vízbejutást szolgálja. Nemcsak kényelmi eszköz, véletlen vízbeesés esetén, segítség hiányában az egyetlen lehetőség a vízből való kijutásra. A magyar szabályozás szerint 50 cm feletti szabad oldalmagasság esetén kötelező felszerelés.

Ez az anyag egy általános betekintést nyújt a vitorlás hajók típusaiba és azok részei elnevezésébe, felszereléseibe. Ahhoz bőven elegendő, hogy a vitorlás kishajó- vezetői vizsgát sikeresen teljesítsd. Amint az önálló hajózást megkezded rájössz, hogy a hajónkra szerelhető eszközöknek és felszereléseknek csak a képzeletünk és a pénztárcánk szabhat határt!

Élményekben gazdag és biztonságos hajózást kívánok!

 

Tamás

Hetényi hajósiskola vitorlások
Elolvasom

Milyen papírokra van szükség, ha igazoltat a vízirendőr?

Vinni vagy nem vinni – ez itt a kérdés . . .

Valóban ez a kérdés? Vagy vannak itt más kérdések is? Ideje tiszta Balaton-vizet önteni a pohárba.

Ahogy a világban minden területen, a hajózásban is számos hit és tévhit kering és terjed szájhagyomány útján. Legyen nálunk hajólevél és képesítés, vizijártassági igazolvány vagy ne legyen? Eredeti kell, vagy elég a másolat is?

Legyen nálunk a kártya formátumú képesítés mellett érvényes orvosi alkalmassági igazolás, vagy nem kell?

 

Most ezeket a kérdéseket igyekszünk tisztázni, kis kitekintéssel a közúti közlekedési szabályokra is. Tesszük mindezt azért, hogy könnyebb legyen eligazodni a jogszabályok útvesztőjében, és megelőzzük az esetleges kellemetlen eljárásokat.

A Rendőrség honlapján olvasható, hogy 2023. január 1-jétől – a rendelkezéseknek megfelelő esetekben – nem minősül jogsértésnek, ha a közúti jármű vezetője nem tartja magánál a jármű vezetésére jogosító vezetői engedélyt, valamint a jármű fogalmi engedélyét.

Most aztán mindenki fellélegzik, hogy végre ezt is elértük, nem kell vinni sem a jogsit sem a forgalmit!

Természetes, hogy azonnal felmerül a kérdés a hajós társadalomban: Ha a közúton nem kell, akkor vajon a vízen mi a helyzet, kell bármilyen vizijártassági engedély?

Megpróbálunk a jogszabályok alapján, de hétköznapi nyelven erre is választ adni.

 

Legyen nálunk eredeti hajólevél és képesítés, vagy ne legyen?

A közlekedés a vízen ugyanúgy szabályozott, mint a közúton, a vízi KRESZ tulajdonképpen a Hajózási Szabályzat, ami általános részt, belvízi részt – azon belül Balaton-i hajózási szabályokat – és számos mellékletet tartalmaz.

A Hajózási Szabályzat előírásai szerint a fedélzeten kell rendelkezésre állni a hajón tartandó okmányok eredeti példányának, és azokat a szabályzat, vagy más előírások alapján az illetékes hatóságok képviselőinek bármely felszólítására be kell mutatni.

A sport- vagy kedvtelési célú kishajó hivatalos okmánya a Hajózási Hatóság által kiállított Hajólevél, így annak eredeti példányát kell a hajón tartani a közlekedés során. Mivel a jogszabályok egyértelműen okmányt jelölnek meg, így a közjegyző által hitelesített (egyébként azonos adattartalmú) másolat nem megfelelő, azt az ellenőrzést végző rendőr nem fogadja el.

Ugyanez a helyzet a hajóvezetői bizonyítvánnyal, köznapi nyelven a „hajós jogsi”-val.

hajózási képesítésekről szóló rendelet szerint a kedvtelési céllal közlekedő hajó vezetőjének (és a hajón képesítéshez kötött feladatokat ellátó személynek) a képesítő okmányának eredeti példányát azon a hajón kell tartani, amelyiket kedvtelési célból vezet, vagy amelyiken képesítéshez kötött feladatot lát el.

A válasz tehát egyértelmű: A belvízi kedvtelési hajózásban egyelőre nincs változás, a hajózás során úgy a hajólevél, mint a képesítés EREDETI PÉLDÁNYÁT A HAJÓN KELL TARTANI.

 

vizirendeszet

 

Legyen nálunk a kártya formátumú képesítés mellett érvényes orvosi igazolás, vagy nem kell?

Abból kell kiindulnunk, hogy jelenleg Magyarországon a hajóvezetés egyik feltétele az egészségügyi alkalmasságról kiállított orvosi igazolás.

Ma még több fajta kedvtelési célú kishajó-vezetői bizonyítvány van forgalomban, és ezek ideig-óráig használhatók is – erre majd egy fejezettel lejjebb visszatérünk.

A régebbi belvízi kedvtelési képesítő okmányok papíralapúak, és azon a vizsgálatot végző orvos a megfelelő helyre ráírhatta az orvosi érvényességet, így azt a tulajdonos bármikor ellenőrizhette.

2014. január 1. óta ilyen okmányokat már nem adnak ki, a hajózási képesítésekről szóló rendelet alapján az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Belvízi Közlekedési Munkacsoportja 40. számú határozatának megfelelő NEMZETKÖZI KEDVTELÉSI CÉLÚ HAJÓVEZETŐI BIZONYÍTVÁNY-t állítanak ki.

A műanyag kártyaformátumú képesítés adattartalma a hajózási képesítésekről szóló rendelet 6. számú mellékletében megtalálható, ebből most csak a „11. Érvényességi idő – Date of Expiry” bejegyzésre térünk ki.

Ebben a 11. pontban az igazolvány kiadásától számított 10 éves érvényességi időtartam szerepel minden esetben. De ez ne tévesszen meg senkit, ez az igazolvány lehetséges abszolút érvényességi ideje, ami azonban két jogszabály együttes alkalmazásától függően változik.

Az egészségügyi alkalmasságról szóló rendelet szerint a kedvtelési célú vízijármű vezetésére jogosító kártyaformátumú képesítő okmány érvényessége az egészségi alkalmassági időtartamtól függ, vagyis el kell menni egy olyan orvoshoz, aki az 1. alkalmassági csoportba tartozó gépjármű-vezetőkre vonatkozó egészségi alkalmassági vizsgálat elvégzésére jogosult (pl. háziorvos). Ha az orvosi vizsgálat eredménye szerint alkalmas a minősítés, erről az orvos meghatározott ideig érvényes igazolást állít ki.

hajózási képesítésekről szóló rendelet alapján a nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány és a tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány a kiállításától számított tíz évig érvényes az egészségi alkalmasság vizsgaközpontnál történő igazolása esetén. Vagyis az orvosi igazolást be kell mutatni a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontnál, ahol azt bejegyzik a nyilvántartásba, és ez lesz az okmány valódi érvényessége.

Mindezekből következik tehát: Maga a kártya formátumú hajós jogsi csak akkor megfelelő, ha – a rajta lévő érvényességi időn belül – annak tulajdonosa az orvosi igazolással igazolta a hatóságnál az egészségügyi alkalmasságot, ami érvényes.

Ebből következik, hogy az orvosi igazolást nem kell megőrizni és magánál tartani a hajóvezetőnek, mivel azt a hatósági nyilvántartás tartalmazza.

 

Egyáltalán: Meddig érvényes a hajós jogsi?

A kérdést ketté kell választani.

Egyrészt azt kell megvizsgálni, hogy maga az okmány megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, azaz formailag érvényes-e?

A 2014. január 1. előtt kiállított belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői képesítő okmányok az egészségi alkalmasság lejáratáig, de legkésőbb 2022. december 31-ig hatályosak.

Vagyis a papír alapú képesítések érvényessége az egészségügyi alkalmasságtól függetlenül lejár 2022. 12. 31-én!

Akinek még ilyen okmánya van, annak ki kell cserélni a vizsgaközpontnál – ennek leírása a linken megtalálható.

A 2014. január 1. után kiállított kártya formátumú képesítés tulajdonosának ellenőriznie kell, hogy a kártya 11. pontja szerint maga az okmány még érvényes-e? Ezt követően az egészségügyi alkalmasságát is ellenőriznie kell. (Ha korábban megjegyezte, vagy lemásolta az orvosi igazolását, akkor abból ellenőrizheti.) A Közlekedési Hatóság honlapján egyszerűen ellenőrizhető a saját okmány esetében az egészségügyi alkalmasság az okmányszám beírásával.

Nem csak a vitorlás szabályokat tanulják meg, hanem ilyen, és ehhez hasonló ismeretekre is szert tehetnek, akik a Hetényi Hajósiskolát felkeresik.

Ez a bejegyzés a 2022. 12. 01-jén hatályos állapotoknak megfelelő tájékoztató, és az ekkor elérhető linkeket és hivatkozásokat tartalmaz – a hitelesség érdekében minden esetben ellenőrizzék a tartalom időszerűségét.

A Hajónapló következő bejegyzéseiben a hajózási jelzésekkel, a hajók éjszakai jelzéseivel, a navigációs fényekkel, Balatoni Hajózási Szabályokkal is találkozhatnak.

 

Lengyel Tibor
Lengyel Tibor – hajós oktató hajózási vizsgabiztos
 

 

Elolvasom

Mit viseljünk ha hajózni megyünk? Tippek vitorlás ruházat választáshoz.

 

Hajózáshoz, vitorlázáshoz úgy kell készülni, hogy ne érjen bennünket meglepetés az időjárás részéről! Az adott időjárásból kell alapvetően kiindulni és fel kell készülni a szélsőségekre is! 

Egy hosszabb út során hajózhatunk esőben, hóban, szélben, szélcsendben, hidegben és kánikulában is, ezért nyugodtan vigyünk egy nagy sporttáskányi hajós ruhát, a kajütben el fog férni! 

Kényelmes, réteges öltözéket ajánlok a hidegebb időre, ami vízálló. Érdemes több váltás ruhát is vinni, úgy időnként át lehet öltözni szárazba. 

 

Vízálló ruha

A vízálló öltözék vásárlása előtt érdemes mérlegelni, hogy hányszor és milyen körülmények között is kell majd megvédenie bennünket. 

A vízhatlan ruhák vízzel szembeni ellenállóképességét milliméterben határozzák meg. Például a 20.000 mm-es szám annyit jelent, hogy a vitorlás kabát minden négyzetcentiméterének egy minimum 20.000 milliméter magas vízoszlop nyomásának kell ellenállnia, anélkül, hogy az átengedné a nedvességet. 

Egy ilyen kabát már prémium kategóriájú és órákig ellenáll az esőnek, mielőtt beázna! Mind a férfi, mind a női igényeket kielégítő szín és stílusválasztékban állnak rendelkezésre, így senkinek sem kell lemondani az egyéni lgényeknek megfelelő speciális ruha, termék kiválasztásában vitorlázás alkalmával sem.

Ruházati kiegészítők

Hidegebb időben érdemes sapkát, sálat, kesztyűt viselni, esetleg a nyakat és a fejet is egyaránt takaró kámzsát vitorlásázhoz.

Sapka

Sapkánál figyelni kell arra, hogy ha különösen zord időben viseljük, akkor legyen vízálló és a szelet se engedje át. Kitűnő választás lehet az olyan fejfedő aminek elöl van egy kis sildje, hogy védje az arcunkat, majd hátrafelé kiszélesedik és túlnyúlik a kabátunk gallérján, hogy az esővíz ne a hátunkra folyjon, hanem a vízhatlan kabátunkra. 

Az ilyen sapkák teljesen vízállóak, belül puha, meleg bélésük van és viharzsinór rögzíti a fejünkön, hogy a szél ne tudja lefújni. 

Átmeneti és nyári időszakban előnyös választás lehet egy  baseball sapka. Meleg időben lehetőleg fehéret vagy egyéb világos színűt válasszunk, ami vékony, szellőző anyagból van. Szeles időben hasznos lehet ha egy vékony zsinórral, a végén egy erős krokodilcsipesszel a gallérunkhoz tudjuk rögzíteni!

Sál

Amennyiben a hideg miatt sálat kell viselnünk válasszuk a csősálat, mert könnyen elfér a vízhatlan kabátunk gallérja alatt és jól zár.

Kesztyű

Vitorlás kesztyűből létezik többféle is. Jó időjárási körülmények között ujjatlant viselünk, melynek bőr a belseje és vékony, könnyen száradó anyagból van a kézfej része. Elsődleges feladata a bőrünk védelme a kötélmunkák okozta sérülések elkerülésére és a jobb fogás elősegítése. Hidegben bélelt, vízhatlan kesztyűt viseljünk, ami természetesen zárt. “Lefagyott” kezekkel képtelenség rendesen kezelni bármit is a fedélzeten.

Póló

Nyáron érdemes hosszú ujjú, UV sugárzás ellen védő pólót hordani a leégés veszélye miatt. 

Nadrág

Erős sugárzás esetén nem ördögtől való a vékony, könnyű és szellős anyagból készült hosszú szárú nadrág viselése sem, hiszen a hajón sokat ülünk, hamar leég a combunk illetőleg a lábszárunk is. 

A legjobb választás, ha a vízálló hajós kabát alá kantáros vízhatlan nadrágot veszünk fel, mely védi a derekunkat, a hasunkat és a mellkasunkat is egyaránt a hideg és a víz ellen. Előnye abban áll, hogy aktív mozgás közben sem tűrődik ki a ruhánk, nem tud a bőrünk közvetlenül a hideg levegővel vagy a vízzel érintkezni.  

Bőrvédelem

Leégés ellen használjunk napkrémet 50 és 100 faktor közöttit. Leginkább az orr, a fülek vége és a tarkó tud gyorsan leégni, ezekre a testrészekre kiemelten figyeljünk oda! A tavaszi, őszi időszakban is legyünk résen, akkor is még van ereje a napnak, könnyen megpirulhat a bőrünk.

Cipő, a csúszásmentesség érdekében

Cipőből olyat viseljünk, aminek a talpa nem sérti fel a hajó fedélzetét, nem színezi össze! Ajánlott az úgynevezett deck cipő, melynek a talpa fehér vagy nyers gumi színű, nem fog és nem barázdált a talpa, amiben kavics maradhat és megkarcolhatja a fedélzetet. 

Deck cipőből létezik fél és magas szárú is, időjárástól függően viseljük egyiket, illetőleg másikat. A klasszikus deck cipő puha bőrből van, az oldalán vékony bőr zsinór fut végig és körben varrott az orr része. A talpa vékony gumi, csúszásgátló erezettel. 

Esős, viharos időben érdemes kifejezetten hajózáshoz gyártott gumicsizmát viselni, melynek a talpa megfelel a fent leírt deck cipő kritériumainak. 

Melegebb időben béleletlent hordunk, hidegben viszont neoprene -nel béleltet.

Napszemüveg a napsugárzás és a szél ellen

Általánosságban ajánlott vízen a  jó minőségű, UV szűrős napszemüveg viselése, hiszen a napsugarak a vízről is visszaverődnek, fárasztják szemeinket, csökkentik látásunkat. 

Érdemes fejpánttal ellátni szemüvegünket, hogy a szél le ne fújja a fejünkről, illetőleg általa nyakunkba akasztva mindig kéznél legyen szükség esetén. 

Napszemüveg viselése az őszi- téli időszakban is ajánlott, amennyiben egész nap szikrázó napsütésben hajózunk.

Mentőmellény a vitorlázás elengedhetetlen tartozéka

A hajós öltözetünk elengedhetetlen részét kell, hogy képezze egy jó minőségű, méretpontos, európai szabványnak megfelelő mentőmellény! 

A nemzetközi szabványoknak való megfelelőség értelmében mentőmellényként legalább a “100”-as teljesítményszintű (szabványjelzet: ISO 12402-4:2006), viharálló nehézruházat viselésekor “150”-es teljesítményszintű (szabványjelzet: ISO 12402-3:2006) egyéni mentőeszköz az elfogadott. 

Az “50”-es teljesítményszintű (szabványjelzet: ISO 12402-5:2006) csak úszássegítő eszköz, mentőmellényként nem használható

Egy átlagos, vizet szerető embernek ajánlott rendelkeznie egy “50”-es úszássegítő mellénnyel, melyben a kedvenc vízi sportjait tudja biztonságosan és kényelmesen űzni és egy “100”-as teljesítményszintű mentőmellénnyel, melyet fel tud venni ha veszélyes helyzetbe kerül egy hajón.

Kiegészítők

Kés

Ugyan nem ruhanemű de ugyanolyan fontos hajózáskor: a kés. Elengedhetetlen kellék egy hajón. 

Számtalan használati lehetőség közül én a biztonságot emelném ki! Levághatunk vele egy hajócsavarra csavarodott kötelet vagy halászhálót, kinyithatunk vele egy beszorult seklit vagy kibonthatunk vele egy összegabalyodott kötelet melyet nem tudunk kézzel szétszedni! 

Nagyon jó minőségű késeket gyártanak kifejezetten hajózáshoz, ahol a penge fűrész szerű, hajlított, hogy a vizes kötelet is egyből vágja. A vége le van gömbölyítve, hogy se magunkban se másban, se pedig a hajóban ne tegyünk kárt. Továbbá el van látva kötélcsomó és sekli nyitóval. Minden hajósnak ajánlom egy ilyen beszerzését!

Zárószó

Összességében elmondható, hogy jó minőségű, kényelmes és biztonságos öltözetet viseljünk a vízen!

                                              Jó szelet kívánok!

Dr. Hetényi- Marton Tamás

Elolvasom

A vitorlázás történelme

 

 

 

A vitorlázás az egyik legszebb sport, amibe rövid időn belül bele lehet szeretni. Egyeseknek az élet részét képezi, mint munkaeszköz tekintenek a hajóra, mások számára pedig igazi kikapcsolódást jelent. Jobb esetben vegyül a két életérzés, és csodás felfedezésekben lehet részünk, akár tavakon, folyókon, akár tengeren vagy óceánon hajózunk. Sok esetben pedig a régi vitorlás hajók iránti szerelem kelti fel a hajózás iránti érdeklődést. 

A vitorlázás története:

A rég időkben a Níluson, a tengereken, folyókon és óceánokon való hajózást a vitorlázás tette lehetővé. Minden egyes nemzetnek megvolt a maga fejlesztette vitorlája, mellyel könnyedén szelték át a vizeket.

Az arabok háromszögletű és latin vitorlákkal hajóztak. Ezzel a vitorlázattal a szél felé jól tudtak préselni, ezáltal hatékonyabb volt a haladás. A probléma ezzel a megoldással, hogy nagy legénységet igényelt kezelése.

A kínaiak megoldása a vitorlafelület hatékonyságára még jobban átgondolt volt. Rövid árbócon nagy vitorlafelület, melyet hosszú bambusz latnikkal merevítettek, ezáltal könnyen kezelhető volt kis legénység segítségével is.

A hajó szerkezetét illetően a fa volt a domináns anyag készítéskor. A legstabilabb hajót a polinéz szigetlakók alkották meg. A fő test egy kivájt fatörzs volt, melyet egy támasztótest stabilizált. Ezáltal tudták keresztülszelni az óceánt.

 

 

 

 

Több száz éven át kísérleteztek a különféle megoldásokkal, mégis a leghatékonyabbnak a kecses klipperek bizonyultak, mely hajókkal főként kereskedelmi tevékenységet folytattak. Klipper (to clip) jelentése: megnyír, levág. Ezen hajóknál a legfontosabb a sebesség volt, mivel áruikkal időben célba kellett érniük, nehogy lekörözze őket vetélytársuk, ezáltal jelentős anyagi haszontól estek volna el.

A korai jachtokat szórakozásra szolgáló hajónak alkották meg a 16. és 17. század környékén Hollandiában, de nem csak e célra használták őket.

Javarészt kereskedelmi és háborús céllal építették őket, hiszen Európától egészen a Távol-Keletig virágzott a gazdaság.

A kisebb jachtok továbbfejlesztésének fő elindítója II. Károly birtokában lévő, 52 láb hosszú, Mary nevű holland jacht volt.

Ezután a versenyzés hódított teret az angoloknál, és 1661-ben megrendezték a királyi család első megmérettetését a vízen, melyen Károly király győzedelmeskedett.

Írország büszkélkedhet az első jacht klubbal, melyet 1720-ban alapítottak, majd 1815-ben az angolok is létrehozták első klubjukat, a The Yacht Club-ot, melyet később átkereszteltek The Royal Club-bá.

Első versenyük 1826. augusztus 10-én volt, melyet azóta is megrendeznek. Egyetlen kivétel a két világháborús időszak volt, mikor eltörölték a regattát.

A vitorlásélet időszakának felemelkedése a világháború utáni időszakra tehető, mellyel egy teljesen újfajta vitorlázás került előtérbe.

 

Sport és kikapcsolódás.

 

 

 

 

 

 

Milliók fektettek be hajóik építésébe, fejlesztésébe, és sokaknak a túrahajózás, valamint túraversenyzés adta az igazi szabadságot a vizeken.

Felfedezték az óceánok és tengerek rejtett kincseit, elképesztő látványosságok tárultak a hajósok elé. Ez egyfajta doppingként szolgált, és szolgál a mai napig. Sokan azt gondolják, hogy a hajózás úri sport, de nem így van! Az ember nap, mint nap tanul valami újat, felfedezi saját korlátait és mindezek mellett fejlődik, mivel a hajózás mindig rejteget titkokat, felfedezni való érdekességeket.

Egy-két dolgot azonban mindig tartsunk szem előtt, mikor hajózunk, mégpedig a természet erejét! 

A tisztelet és elfogadás, mikor összehangba kerülünk az általunk irányíthatatlan erőkkel, boldoggá tesz és motivál az újabb és újabb kalandok megélésében!

Elolvasom
https://hetenyihajosiskola.hu/wp-content/themes/yachtsailing